Halál utáni élet 14. Fejezet

Úgy gondoltam, hogy ez lesz az utolsó fejezet, de nem. Lesz még egy fejezet!

14. Fejezet

Új Cullen, új vezér, új parancsnok.

Már megint döntést, vagy döntéseket kell hoznom. Megint választani kell a Cullen és a Volturi közt, együtt maradjak-e Caiussal? Mi legyen? Hirtelen megcsörrent a telefonom. Felvettem.

- Halo? – Szóltam bele.

- Szia! Ros vagyok és mellettem a többiek! – Szólalt meg Ros. – Sikerült megmenteni azt az ős öreget? – Kérdezte cinikusan Ros.

- Igen!- Válaszoltam nagy boldogan.

- Nem hittem volna, hogy egyszer ezt mondom, de örülök, hogy sikerült! – Mondta anyai szeretettel Ros. Elmosolyodtam.

- Köszi.

- De ügye nem maradsz a Volturinál? – Váltotta át a hangját Rosalie, kedvesről félősre.

- ….. – Nem tudtam mit mondjak, másodpercek alatt nem tudok dönteni, időre van szükségem.

- Hahó! Itt vagy? – Érdeklődött Ros.

- Igen itt vagyok! – Szólaltam meg. – Ne haragudj, de nem tudok ilyen gyorsan dönteni. Időre van szükségem! – Hadartam el.

- Hát rendben! – Egyezet bele Ros.

- Akkor, szia! – Köszöntem el tőle és leraktam a telefont.

- Ki volt az? – Kérdezte a fürdőből kilépve Caius.

- Rosalie! – Válaszoltam.

- Pfh! – Válaszolta unottan Caius.

- Most mért? Rosalie csak meg akarta kérdezni, hogy sikerül-e a mentő akcióm. És azt mondta, hogy örül! – Öleltem meg Caiust.

- Hát rendben! – Sóhajtotta.

- Mi az kifárasztottalak? – Nevettem és oldalba böktem Caiust.

- Álmodj csak! – Nevetgélte. Valaki kopogott az ajtón, de még nem jött be.

- Kit keresnek? – Érdeklődtem.

- Caius mestert! – Válaszolta Brianna.

- Megyek! – Caius kinyitotta az ajtót és kiment. Brianna bekukucskált az ajtón és el kezdett kuncogni magába, én csak kimeresztettem rá a szemem, amitől már teljesen dőlt a röhögéstől. Caius becsukta az ajtót és elviharzott Briannával. Ledőltem az ágyra és gondolkodni kezdtem. Volturi, Cullen? Caius, Rosalie? Köpeny, normális ruha? Volterra, Bree? Szerelem, boldogság? Gyilkolás, béke? Nem bírtam tovább megkerestem Arot, hogy ő segítsen nekem a döntésben. Kopogás nélkül nyitottam be Aro irodájába, Caius volt a bal és Alec volt a jobb oldalán mind a ketten álltak Aro pedig a székében ült. Valamit aláírt Caius utána pedig Alec. Az irodában benn volt még Lady Sulpicia, Heidi, Brianna és Demetri, Felixet most sehol sem láttam, de nem sokkal utánam bejött és Demetri mellé állt.

- Mi folyik itt? – Kérdeztem.

- Amber! – Mutatott Aro az előtte lévő asztal előtti székre. Leültem. – Caius lemondott a trónról. Ezáltal Alec került a triászok közé és ő a 2. vezér. Brianna pedig Alec régebbi posztját tölti be, ő lesz a Volturi testőrségének vezetője! – Jelentette be Aro, a bent lévők elkezdtek tapsolni. Csak én nem, mért mondott le a trónról?

- Mért mondtál le a trónról? – Ismételtem meg a kérdésem ezúttal hangosan.

- Tudom, hogy szereted a Cullenéket, és ott van Rosalie, akit anyád ként szeretsz. És ha te nem akarsz Volturi lenni hát én megyek a Cullenékhez. persze csak ha befogadnak! – Lépett mellém caius.

- Ezt azonnal megtudhatjuk! – Csillant fel a szemem. Felhívtam Carlsilet.

- Halo? – Kérdezte.

- Nincs időm Carlisle bemutatkozni, Amber vagyok! – Hadartam el. – Caius Cullen lehet vagy sem? – Kérdeztem.

- Legyen! De. – Meg se hallgattam mit mond Carlisle leraktam és Caius nyakába ugrottam.

- Az lehetsz! – Mondtam és megcsókoltam.

- Fúj! – Nyávogott Felix. – Se képet se hangot nem kérünk! – Fujjogott Felix.

- Könnyen megoldható, hogy ne láss, s ne hallhass! – kacsintott Alec Felixre, aki duzzogva kiment az irodából.

- Gratulálok Alec mester! – Hajoltam meg alec előtt.

- Alec mester? – Fogta meg az állát Alec és úgy tett mind, aki gondolkozik. – Ez tetszik! De ti akik ebben a teremben vagytok hívjatok úgy mint eddig! – Mosolygott alec.

- Rendben! Alecinó! – Röhögött Jane.

- Nagyon vicces! – Fintorgott Alecinó. Hehe.

- Brianna. Nagyon gratulálok a megtisztelő posztodért! – Öleltem meg Briannát.

- Köszönöm! – Ölelt vissza.