Vámpírok és Varázslók- A végső leszámolás 4. Fejezet

Vámpírok és Varázslók- A végső leszámolás

4. Fejezet

Jane szemszöge:

Alec vicceket mesél, boldog és barátkozik a pálcásokkal… UUUUUUUUUUU. Ez úgy, de úgy nem ér! Én miért nem tudom jól érezni magam? Nem, nem is! Alec az, aki elfelejtette, hogy emberként min mentünk keresztül, mert azt hitték, hogy mi is varázslók vagyunk!

- Nem is tudtam, hogy a vámpíroknak van humorérzékük!

- Pedig George, ha tudnád, hogy mekkora humorzsákok vagyunk! – Nevetgélt Alec. Ja, ha tudnák… pl: ha tudnák, milyen jól kínzok…

- Itt meg mi a fészkes fene folyik? – Lépett be az ajtón Demetri.

- Hát, mi csak hülyülünk! – Nevetgélt Alec.

- Tényleg? – Háborodott fel Demetri. Na, végre egy értelmes gondolkodású vámpír! – Alec! Neked már fél órája az őrhelyeden kéne lenned! Ti meg aludjatok, mert holnap kezdődik a kiképzésetek!

- Megyek Demetri! – Sóhajtott Alec és kiment az ajtón.

- Mi meg akkor alszunk apuci! – Mosolyogtak Demre az ikrek. Dem megrázta a fejét és kiment az ajtón.

- Akkor én is megyek, sziasztok! - Hurrá!!!!!!!!!! Megszabadultam tőlük.

Alice szemszöge:

Kicsit nehéz volt ezt a ronda szobát feldíszíteni, de sikerült! Egy kis csipke itt- egy kis csipke ott és meg is van oldva a baj! Egyszer csak Jasper lépett be az ajtón, olyan dühösnek látszott. Leült a fotelbe és az ujjait tördelte.

- Valami baj van szívem?

- Baj az van! – Sóhajtotta Jasper.

- És mi? – Kérdeztem.

- A varázslókat verekedni nem én, hanem…hanem – Ökölbe szorította a kezét, és felemelte- hanem Felix tanítja!

- Felix? – Kérdeztem vissza.

- Igen ő!

- De miért?

- Nem tudom, talán mert Volturi. De hát akkor is, én is tudok tanítani és jól, nézd csak meg milyen jó munkát végeztem a családdal, amikor Victoria ellen tanítottalak titeket. De tudod mit? Holnap elmegyek a kiképzésükre és beolvasok Felixnek! – Mosolyodott el Jasper.

Ron szemszöge:

Felix kiabálta, hogy- Ébresztő kisember! – És elkezdett rázni az ágyban.

- Jó felkeltem, de hála neked agyrázkódást kaptam!

- Szívesen! – Mosolygott az óriás. – öltözz fel… vagy ne, had legyen a lányoknak egy jó napja, de 20 perc múlva a szökőkútnál találkozunk! – Felix kiment a szobából én meg felöltöztem, megkajáltam és fogat mostam. De hol találjam meg a szökőkutat. Ezért bekopogtam az első szobába, amit láttam, és az a Jasper nevű vámpírka nyitott ajtót.

- Szia! Bocs a zavarásért, de hol találok én itt szökőkutat? – Kérdeztem, erre Jasper gonoszan elmosolyodott.

- Én is pont oda indultam, gyere! – És maga után húzott. Egy nagy teremből nyíló ajtó mögött egy füves hely volt, ahol egy közepes méretű szökőkút volt, mögötte meg valami kert féle, egy nagyobb füves részen sorakoztak a varázslók, előttük meg Alec és Felix állt. Jasper odasétált hangosan felköhögött, hogy Felix észrevegye őt.

- Jasper! Mit akarsz itt? Csak nem nézni, hogy én mennyivel jobban tanítok, mint te? – Mosolygott Jasperre Felix.

- Had kérdezzem meg, hogy a Volturi azért ilyen sikeres, mert te megtanítottad őket verekedni? Mert én azt kétlem, hiszen szinte, sőt sohasem kellett harcolnotok, a képességeknek köszönhetően, nem igaz?

- Lehet, hogy a képességek is közrejátszottak, de mi verekedni is jól tudunk, és, hogy lássad mennyire, megmutatom! – Felix felkapta Jaspert a nyakánál fogva, majd a hátára csapta, Jasper meg szétterült a földön.

Jasper szemszöge:

Na, jó, ha ő így akkor én is. Bevetettem a képességem és Felixet magamba szerettettem. Hirtelen rám mosolygott kedvesen és felsegített.

- Jaj, ne haragudj édes! Csak elborult az agyam. Mondták már neked, hogy milyen szép szemeid vannak? – Kérdezte Felix nyálas hangon.

- Mi van? – Kérdezte Alec, mire én rákacsintottam. – Ja, már értem! – elkezdett hangosan nevetni, a varázslók meg értetlenül néztek.

- A benga állat, meleg? – Szűrődött ki valakinek a hangja mire a seprűsök elkezdtek nevetni.

- Figyű kiscsillag! – Szólt hozzám Felix. – Én most megyek átöltözök valami szép rózsaszínbe, de segíthetsz Alecnek kiképezni őket. Rendben?

- Köszönöm!

Felix elment én meg segítettem a kiképzésben.

Alec oldalba bökött majd ezt suttogta a fülembe – Ha erre rájön, kinyír téged!

- De addig jó nézni, ahogy hülyét csinál magából! – Mind a ketten elkezdtünk nevetni és folytattuk a kiképzést.