Vámpírok és Varázslók- A végső leszámolás 6. fejezet
Aro szemszöge:
Hogy micsoda? – Leesett az állam és kikerekedett a szemem.
- Vámpír akarok lenni, hogy legyőzhessem Voldemortot! – Ismételte Harry.
Ez hihetetlen! Ha vámpír lenne, akkor… a Volturi hatalma az egekbe szökne. Vajon meg tudná győzni a barátait is? Egy vámpír-varázsló is eszméletlen lenne, nem még, hogy 3-4.
- Talán ezt jobban át kéne gondolnod! Ez nem csiribí-csiribá dolog, hanem komoly és valós. Ha egyszer vámpírrá változol, akkor onnan nincs kiút, vámpír maradsz örökkön örökké, míg meg nem ölnek, vagy szét nem fonnyadsz! - Fenyegetően mondta Caius, de nem hiszem, hogy Harryt el tudná tántorítani.
- Tudom, és átgondoltam! Ez az egyetlen út, hogy Voldemortot legyőzzem!
- Nem! Nem ez az egyetlen út! – Caius felállt a helyéről, és Harry elé sétált.
- A vámpírvilág fele velünk van, rengeteg képességgel együtt. Le fogjuk győzni Voldemortot, és ahhoz nem kell vámpírrá változnod! – Hangoztatta Caius.
- De igen kell! – Makacskodott Harry. – A vámpírvilág másik fele meg vele van, és nem tudhatod, hogy nekik milyen képességük van! – Harry nagyon felemelte a hangját, Caiusnak ez szemmel láthatóan nem tetszett. De szerintem csak féltékeny, ha Harry vámpír lesz, akkor hatalmas erő tulajdonosává válik. Caiusnak nincs különleges képessége, mégis mester, de ha Harry átváltozik… Akkor talán ő lesz a 3. mester, nem pedig Caius.
- Vámpír akarsz lenni? – Kérdezte gúnyos hangnemben Caius.
- Nem… de így lesz a legjobb. Szóval… igen! – Caius erre felnevetett. Éles nevetése vízhangzott a teremben.
- Az addig oké, hogy vámpírként talán erősebb leszel, mint Voldemort. De azzal számoltál, hogy míg a harcra kerül a sor, addig milyen lesz újszülött vámpírként? Rátámadsz majd a barátaidra, sőt talán még meg is ölöd őket, az életben maradásért pedig emberek vérét fogod inni és ehhez szintúgy ölni kell! Ezt akarod?
- …- Harry nem tudott válaszolni, csak sóhajtozott, majd megtekerte a fejét.
- Gondoltam! – Caius hangos nevetésben tört ki.
- Caius ! – Ráordítottam mire minden vámpír a teremben rám nézett. – Ez az ő döntése!
- Jaj Aro! – Caius is ordítani kezdett. – Szánalmas vagy! Azt hiszed, hogy majd ha vámpírrá változik, átállna hozzánk? Ha vámpír lesz nagyobb hatalma lesz, mint az összes Volturinak együttvéve! Örülhetünk majd, hogy ha nem öl meg minket! A többi vámpír meg átállna hozzá, akkor örülhetsz, majd ha lesz egy vámpír is, aki téged szolgál!
- Sosem állnák át! Mi örökre a Volturinál maradunk! – Szinte egyszerre mondta az összes fekete köpenyes, aki a teremben volt.
- Elég a talpnyalásból! – Caius kiment a teremből és becsapta maga után az ajtót. A csattanás olyan hangos volt, mintha valami bomba robbant volna.
- Szóval Harry! Mi a döntésed? – Kérdeztem Harrytől mire ő bizonytalanul nézett maga elé.
- Nem tudom. Caiusnek igaza van… ezen még gondolkodnom kell. – Harry kiment a teremből én meg visszaültem a helyemre. Elegem van Caiusből. Nem is kéne mesternek lenni, hisz még csak képessége sincs.
Nikki szemszöge:
A varázslók abban a teremben sorakoztak ahol az újszülött vámpírokat szoktuk kiképezni. Nekem és Jannek ma arra kell megtanítani őket, hogy, hogyan legyenek könyörtelen gyilkoló gépek.
- Csend legyen! És gyertek ide! – Magam elé mutattam és mindegyik néma csöndben elém állt. Helyes, legalább tartanak tőlem.
- Szóval! – Kezdett bele Jane, látszólag nagyon nem örült annak, hogy foglalkoznia kell a pálcásokkal. Ki nem állhatta őket. –Ma azt fogjuk megtanítani nektek, hogy hogyan kell megölni a vámpírokat meg a varázslókat. – Jane eleresztett egy mosolyt majd én vettem át a szót.
- És azt is megtanítjuk, hogy, hogyan legyetek az ellenségeitek iránt könyörtelenek!
- Könyörtelenek? – Kérdezte meglepetten Luna.
- Igen könyörtelenek! – Jane ismét mosolyogni kezdett, de most a gonoszos mosolyán.
- Ha ti nem veszitek fel a szadista oldalatok, akkor ti lesztek azok… - De Jane a szavamba vágott.
- Akik kínok-kínja közt hal meg! – Olyan csend lett a teremben mintha minden meghalt volna. Csak a heves szívveréseket lehetett hallani.
- Valahogy úgy. ..Hozhatjátok őket! – Felix és Demetri belépett az ajtón, karon ölelve egy-egy vámpírral.
- Álljatok libasorba! – Adta ki az utasítás Jane.
- Felix! Kötözzétek le!
- Igenis! – Felix egyet bólintott majd vasszerkezettel a varázslók elé kötözött 3 vámpírt.
- Ezek a vámpírok mind-mind szabályt szegtek. Tegyetek úgy, mintha ők egyek lennének Voldemort seregével! Hermione, te kezded!
- Én? – Kérdezte elcsukló hangon.
- Ha téged Hermionénak hívnak, akkor igen! – Jane tényleg nagyon utálja a varázslókat.
Hermione nagy levegőt vett majd a középső vámpír elé állt.
- Ne feledd! Ha nem ölöd meg őt, akkor ő fog téged megölni! – Figyelmeztettem Hermionét.
- Rendben! - A lány nagy levegőt vett. - Adava Kedavra! – A vámpír megdermedt majd kőhalommá és porrá esett szét.
- Nagyszerű! – Mindenki tapsviharba kezdett. – Látjátok? így kell ezt!
- Neville, te jössz! – Szólítottam a következőt. Majd ő is és a többiek is megoldották a feladatot.
Heidi szemszöge:
Renátával a kapubejáratot őriztük, amikor 2 vámpír megjelent. Csuklyájuk eltakarta az arcukat ezért, nem láttuk őket, de volt egy sejtésem, hogy kik lehetnek…
- A mesterekkel akarunk beszélni! – Mondta a magasabbik.
- Talán szeretnének! – Helyesbített Renáta, mire mindkettő halkan morogni kezdett.
- Na, jó. Kövessenek! - Magam elé mutattam. Elvezettem őket a nagyterembe, a mesterek elé.
- - Mester! – Miután megszólítottam Arot, Renátával együtt meghajoltunk előttük, de a másik 2 vámpír csak némán állt Aro előtt.
- Udvariatlan vendégek? Mit akartok.
A 2 vámpír lehúzta a fejükről a csuklyát, és megláttuk az arcukat.
- Ez nem lehet igaz…- Marcus suttogása bejárta az egész termet.
- Stefan és Vladimir?- Igen, ők voltak azok, a Román klán vezetője.
- Gondoltuk inkább veletek harcolunk, mint az orratlan pálcással.
- Ennek örülök! – Aro mosolyogva Stefan és Vladimir elé sétált, majd mindkettővel kezet fogott.
- Fogadjuk, hogy addig harcolunk veletek, míg le nem győzzük a pálcásokat. – Stefan szavába Vladimir belevágott.
- De utána ismét ellenségek maradunk!
